2010. február 20., szombat

Szókincsfejlesztés fogalmazással

Nagyon nem szeretnek írásban fogalmazni a gyerekek. Ezért találtam ki az internetes napló azaz a blog írását.
Ötödikeseim kedvence az osztálykabala blogja.
A fiúk kabalája Hotdog, a lányoké Dorothy.

http://budaorsidorothy.blogspot.com/
http://budaorsihotdog.blogspot.com/
Ők választották ki a figurákat a sok plüssállatom közül, döntöttek a nevekről, majd arról, hogy hétvégén viszik haza, hét közben nálam lehetnek. Azt is megszavazták, hogy a kabala nevében írják a blogot. A második félévben már egész héten birtokolják kedvenceinket a "kiválasztottak", és szabályos naplót írnak a kalandokról.  A jó fogalmazások díja egy általuk választott matrica.
Ezeket a matricákat én nyomtattam. Még év elején összeírták a kicsik, hogy miket szeretnének gyűjteni, a nyolcadikos stúdiósaim meg szívesen szedték össze a képeket a nyomtatáshoz. Nagy örömömre szolgál, hogy csak egyszer kérdezték meg az ötödikesek, hogy "mire lehet beváltani" a matricákat. Gyorsan napirendre tértek afölött, hogy ez maga a jutalom, nem jár érte ötös. Meg az is jutalom, hogy felolvashatja a blogbejegyzését, és az is, ha dicséretet kap tőlem, a szülőtől, csoporttársaitól az üzenőbe.
Külön tanulmányt lehetne írni ezekről a házi fogalmazásokról, de nem ez a célom, hanem az, hogy szívesen írjanak a gyerekek, s fejlődjön az írásbeli kifejezőképességük.
Éva

1 megjegyzés:

  1. Az iskola, a tanulás... 1972. előtt- nem érdekel a politika!- szótagolva tanítottak magyarul olvasni, írni minden gyereket. Lévén a magyar nyelv ragasztó, értő szótövekkel bíró önmagyarázó-visszajelző nyelv- ki gyorsan, ki lassabban megtanultak olvasni. Aztán jött a fordulat. A nyugati conflualó nyelvek és a finnugorizmus szívós vallása mellett elhagyták a magyarul értelmes olvasási módot- éppen a ragozást-ill. ragasztást, ami az értelmes alapszótövek összekapcsolását jelenti röviden- és a nyugaton SEM működő "képolvasást" vezették be. És jött is a szövődmény! Soha annyi dyslexiás, habogó, dadogó, szó-tag- betűcserélő magyar diák nem volt , mint a képírás hatására lett. Miért vették át??? Az amerikai felnőtt értelmiségiek helyesírási- olvasási képességei....finoman szólva is- döcögősek. MIÉRT vettük át a németnél is hasonló, nem jól bevált és magyarra- egy teljesen idegen szerkezetű nyelvre- rá sem húzható, semmi +-t nem hozó módszertant? Egy tuti: a magyar tanulók rendszeresen összemérték a tudásukat minden téren a nyugati diákokkal- és 1972-ig nyertünk, élen jártunk, reál és humán vonatkozásban is. Most.....akad 1-2 kiugró tehetségünk, de általánosan leszorultunk az élről. Körömszakadtáig ragaszkodni mindig a NYugathoz. Röviden: gáthoz. Gátol. Még ezt is kiköpi nekünk az ősi nyelv. De nem is ezt akartam elsőként ideírni. Hanem csak belelapoztam a magyar szótőtárba (1983-as kiadás?)......Zabla: szlovén szó, nyereg sem magyar, patkó sem, semmi sem. Egyet áruljon el a magyarázatot elkövető: a magyar lovas-nomád nép a szlovén, szlovák, mindenféle szláv, germán török és finnugor átvételt elfogadva HOGYAN BESZÉLT ÉS MIT MONDOTT egyáltalán?? Hörögtünk? És hogy létezik, hogy a zablát, patkót, nyerget, kabátot, gombot, kötényt, pártát, kalapot csizmát gatyát, ostort és millió mást NEM ismerő nyugat és a szlávok 1000 éve hogyan tanítottak meg minket a saját kultúránkra olyan szavakkal, amiket gyakorlatilag nálunk láttak képviselve először életükben? A Czuczor-Fogarasy szótőtár 1868-ban kiadott egyetlen példánya nem áll előttem, de aki az "új" magyarázatot érteni véli és elfogadja: olvasson bele a korábbi szótárba- mert van mit tanulni belőle! Sőt. Csak azt lehet, a magyarral szinte köszönőviszonyban sem álló újdonatúj MTA professzorok szótára olyan mélyen alatta áll színvonalban a régi szótőtárhoz, mint Makóhoz áll Jeruzsálem. Vagy mint ég áll a földhöz- (nem ég-föld vagy városminősítések ezek, csak a távolságra utalok velük!) Annyi kiváló tudósunk- és nem csak magyar!!!- németek, Franciák, angolok- nem vádolhatók irányunkban túlzottan pozitív elfogódottsággal, de amit láttak, megértettek- azt leírták és felvállalták. Hogy sikerül itthon még mindig ott tartani, hogy a szavaink vagy török, vagy szláv, vagy germán eredetűek vagy persze finnugorok, de hogy a felsorolt népek honnan szedték a szavakat, ők hogyan találták ki, vagy használhatták amikor náluk semmit nem jelentenek?- lefordíthatóak, de nincsenek ősi szótövek, amik önmagukat magyaráznák-mi igazolja a tudósaink állítását, egyáltalán hol az értelmük, magyar anyanyelven beszélve és nyelvészdoktorként nem észrevenni a nyilvánvalót? Az nagyon nagyon GÁZ, amikor német vagy olasz kolléga szól nekik: ez magyarul van, magyarból jött......szóval miért hagyták, hogy így legyen?

    VálaszTörlés