Nagy gond hetedik-nyolcadikban (is) az olvasás hiánya. Vannak gyerekek, akiknek még mindig gondja van az olvasás technikájával, érdeklődésüket pedig nem igazán lehet felkelteni a hagyományos általános iskolai tananyaggal.
Az interneten találtam egy könyvet, ami nagyon bevált! Órán olvassuk, közösen a gyerekekkel, hogy beszélgethessünk is közben az éppen aktuálissá váló témákról. Ez egy szerepjátékos könyv, az egyetlen -tudomásom szerint-, ami magyar, mai témát dolgoz fel. Egy 18 éves cigányfiú bőrébe bújhatunk, aki intézetben nevelkedett, és nagykorúvá válva kétszáztízezer forinttal zsebében (az állami gondozottak ugyanis egyben megkapják a rájuk eső családi pótlékot) megérkezik Budapestre. Harcolni nem kell, mint a hagyományos szerepjátékos könyvekben, döntési helyzetbe viszont gyakran kerülünk. Ilyenkor megszavaztatom az osztályt, merre haladjunk tovább. Néha a dobókockát is használni kell, ez helyettesíti ugyanis a véletlent, ami nagy szerepet tölt be az életünkben.
Sokrétű a könyv hozadéka. Például rájönnek a gyerekek, hogy minden döntésünknek következménye van, és az lehet igen kellemetlen is. A főhőshöz hasonló helyzetű fiúkat a jövőben talán egy kicsit elgondolkoztatja a fiatalember sorsa a rossz döntések meghozatala előtt. Akiktől meg ez a világ nagyon távol áll, azokat pedig együttérzésre készteti az, hogy beleélték magukat az élet árnyékos oldalára születettek sorsába.
Most fedeztem fel, hogy létezik a könyv internetes formában is!
http://ciganylabirintus.blog.hu/
Sok hasonló könyvre lenne szükségünk!
Éva
2010. február 20., szombat
Szókincsfejlesztés fogalmazással
Nagyon nem szeretnek írásban fogalmazni a gyerekek. Ezért találtam ki az internetes napló azaz a blog írását.
Ötödikeseim kedvence az osztálykabala blogja.
A fiúk kabalája Hotdog, a lányoké Dorothy.
http://budaorsidorothy.blogspot.com/
http://budaorsihotdog.blogspot.com/
Ők választották ki a figurákat a sok plüssállatom közül, döntöttek a nevekről, majd arról, hogy hétvégén viszik haza, hét közben nálam lehetnek. Azt is megszavazták, hogy a kabala nevében írják a blogot. A második félévben már egész héten birtokolják kedvenceinket a "kiválasztottak", és szabályos naplót írnak a kalandokról. A jó fogalmazások díja egy általuk választott matrica.
Ezeket a matricákat én nyomtattam. Még év elején összeírták a kicsik, hogy miket szeretnének gyűjteni, a nyolcadikos stúdiósaim meg szívesen szedték össze a képeket a nyomtatáshoz. Nagy örömömre szolgál, hogy csak egyszer kérdezték meg az ötödikesek, hogy "mire lehet beváltani" a matricákat. Gyorsan napirendre tértek afölött, hogy ez maga a jutalom, nem jár érte ötös. Meg az is jutalom, hogy felolvashatja a blogbejegyzését, és az is, ha dicséretet kap tőlem, a szülőtől, csoporttársaitól az üzenőbe.
Külön tanulmányt lehetne írni ezekről a házi fogalmazásokról, de nem ez a célom, hanem az, hogy szívesen írjanak a gyerekek, s fejlődjön az írásbeli kifejezőképességük.
Éva
Ötödikeseim kedvence az osztálykabala blogja.
A fiúk kabalája Hotdog, a lányoké Dorothy.
http://budaorsidorothy.blogspot.com/
http://budaorsihotdog.blogspot.com/
Ők választották ki a figurákat a sok plüssállatom közül, döntöttek a nevekről, majd arról, hogy hétvégén viszik haza, hét közben nálam lehetnek. Azt is megszavazták, hogy a kabala nevében írják a blogot. A második félévben már egész héten birtokolják kedvenceinket a "kiválasztottak", és szabályos naplót írnak a kalandokról. A jó fogalmazások díja egy általuk választott matrica.
Ezeket a matricákat én nyomtattam. Még év elején összeírták a kicsik, hogy miket szeretnének gyűjteni, a nyolcadikos stúdiósaim meg szívesen szedték össze a képeket a nyomtatáshoz. Nagy örömömre szolgál, hogy csak egyszer kérdezték meg az ötödikesek, hogy "mire lehet beváltani" a matricákat. Gyorsan napirendre tértek afölött, hogy ez maga a jutalom, nem jár érte ötös. Meg az is jutalom, hogy felolvashatja a blogbejegyzését, és az is, ha dicséretet kap tőlem, a szülőtől, csoporttársaitól az üzenőbe.
Külön tanulmányt lehetne írni ezekről a házi fogalmazásokról, de nem ez a célom, hanem az, hogy szívesen írjanak a gyerekek, s fejlődjön az írásbeli kifejezőképességük.
Éva
2010. február 1., hétfő
Tisztelet Tótfalusi Istvánnak
A múlt héten a szakosztály vezetősége találkozott a Magyar Pedagógiai Társaság irodájában Tótfalusi Istvánnal, hogy felkérjük ügyünk védnökének.
Ugye, mindenkinek ismerős a név? Azért ideidézem a Libritől:
"Tótfalusi Istvánt aligha kell bemutatni bárkinek is, az egyik legsokoldalúbb személyiség a magyar kultúrában. A kiváló műfordító, író, nyelvművelő harmincöt éven át a Móra könyvkiadó szerkesztőjeként dolgozott. Főleg ismeretterjesztő könyveket ír; a gyerekek körében az Operamesék aratott tartós sikert, az idősebbek főleg nyelvi tárgyú könyveit, szótárait és lexikonjait olvassák (Magyar nyelvhelyességi kéziszótár A-tól Z-ig, Színes szinonimatár, Idegen szavak magyarul, Idegenszó-tár. Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára, Vademecum. Szokatlan szavak szótára, Kis magyar nyelvklinika). Sokat fordított számos nyelvből, főleg verseket; vitathatatlanul magas színvonalon Egyebek között a svéd kultúra hozzáértő tolmácsolója (Ami a szívedet nyomja) – ő állt annak idején a svéd gyermekversek robbanásszerű sikerének hátterében, ő tette számunkra ismertté és hozzáférhetővé a skandináv ország kultúráját."
Nagyszerű, sziporkázó intellektusú embert ismerhettünk meg. Felkértük, hogy támogassa egy általunk létrehozandó internetes gyerekszótár ügyét. A megbeszélés nem várt sikerrel zárult: Tótfalusi István felajánlotta, hogy bármely szótárát (a híres Vademecumot is) használjuk bátran és digitalizált formában közöljük!
A megbeszélés másnapján felvittem az ötödikeseimnek könyvtárunkból a művei egy részét. Az óra hatására újult lelkesedéssel láttak hozzá a csoportok a megkezdett János vitéz szókincstárhoz, amiből velük akarok országos mozgalmat indítani. -De ez már egy másik történet.
Éva
Ugye, mindenkinek ismerős a név? Azért ideidézem a Libritől:
"Tótfalusi Istvánt aligha kell bemutatni bárkinek is, az egyik legsokoldalúbb személyiség a magyar kultúrában. A kiváló műfordító, író, nyelvművelő harmincöt éven át a Móra könyvkiadó szerkesztőjeként dolgozott. Főleg ismeretterjesztő könyveket ír; a gyerekek körében az Operamesék aratott tartós sikert, az idősebbek főleg nyelvi tárgyú könyveit, szótárait és lexikonjait olvassák (Magyar nyelvhelyességi kéziszótár A-tól Z-ig, Színes szinonimatár, Idegen szavak magyarul, Idegenszó-tár. Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára, Vademecum. Szokatlan szavak szótára, Kis magyar nyelvklinika). Sokat fordított számos nyelvből, főleg verseket; vitathatatlanul magas színvonalon Egyebek között a svéd kultúra hozzáértő tolmácsolója (Ami a szívedet nyomja) – ő állt annak idején a svéd gyermekversek robbanásszerű sikerének hátterében, ő tette számunkra ismertté és hozzáférhetővé a skandináv ország kultúráját."
Nagyszerű, sziporkázó intellektusú embert ismerhettünk meg. Felkértük, hogy támogassa egy általunk létrehozandó internetes gyerekszótár ügyét. A megbeszélés nem várt sikerrel zárult: Tótfalusi István felajánlotta, hogy bármely szótárát (a híres Vademecumot is) használjuk bátran és digitalizált formában közöljük!
A megbeszélés másnapján felvittem az ötödikeseimnek könyvtárunkból a művei egy részét. Az óra hatására újult lelkesedéssel láttak hozzá a csoportok a megkezdett János vitéz szókincstárhoz, amiből velük akarok országos mozgalmat indítani. -De ez már egy másik történet.
Éva
Egy iskolaigazgató reakciója a tankönyvek szókészletének elemzését bemutató videókra:
"A tankönyvek szókészletének felmérése rendkívül elkeserítő képet fest, viszont olyan támpont, ami reményt adhat egy minden eddiginél szisztematikusabb tanagyag-alkotásra."
Problémás gyerek – kudarcos pedagógus
Az iskolában egyre gyakrabban hangzik el a „problémás gyerek” kifejezés. Ez egy pedagógus szleng azokra a tanulókra, akik nem hagyják dolgozni az osztályt.
Nyilvánvaló, hogy az egyre szigorodó fegyelmező intézkedések nem hoznak eredményt. Az is nyilvánvaló, hogy korrepetálásaink is nagyon kevés eredménnyel járnak.
A kudarcos tanulók gyakran nem tartják be az iskolai házirendet, agresszívek társaikkal szemben, és rongálják az iskola berendezését. Az órán ezek a gyerekek csak vonakodva kapcsolódnak be a munkába, sőt nagyon gyakran teljes passzivitásba süllyednek.
A nem problémás tanulók ugyan hagyják dolgozni társaikat, de ez nem jelenti azt, hogy értik is, ami az órán elhangzik. Gyakran látni „elkalandozó”, ablakon kitekintő arcokat. Olyanokat, akik firkálgatnak, vagy halk susmorgással ütik el az időt.
Végre valami megfogható támpont!
Azt gondoltuk, a gyerekek „koncentrációs képességével” van gond, nem elég motiváltak, unatkoznak, kevés az inger az órákon…
Kérdezgettem a gyerekeket a matematika feladatokban lévő túlnyomó többségben hétköznapi szavak jelentéséről, és megdöbbenve tapasztaltam, hogy még a „jó tanulók” is csak sejtik, hogy miről van szó a szövegben.
Vajon mi lehet akkor a „gyengébbekkel”?
Sötétben tapogatózunk, erről se konferenciákon, se továbbképzéseken nem hallottam.
A tankönyvek által elvárt óriási szókincs az első konkrét információ a témában. Nekem reális, hogy ennek jelentős szerepe lehet a tanulási problémákban.
Hogyan tudna egy gyerek figyelmet fenntartani és érdeklődést mutatni egy olyan tanórán, ahol a leírt vagy elhangzott szavak jelentésének jó részét egyáltalán nem érti?
Valamit tenni kellene …
Sajnos, túlságosan kevés időt és energiát fordítunk a szavak megértetésére az órákon, így rákényszerítjük tanulóinkat a biflázásra és a „bűvészkedésre” a jobb tanulmányi eredmény elérése érdekében.
Ha olyan tananyagaink lennének, amelyek kevesebb szóval írnak le történéseket és jelenségeket, és csak fokozatosan nőne az ismeretlen szavak száma, elképesztő eredményeket érnénk el a megértés és az alkalmazás területén. Itt kezdődne a kompetencia alapú oktatás.
Vajon ki írja majd azokat a tankönyveket, amelyekben nem több ezer ismeretlen szó fordul elő? Vajon gondoltak-e a szerzők a felmérésben tapasztalt tényekre valaha is? Vajon évről évre mennyivel növekedhet egy „átlagos” tanuló szókincse?
A tankönyvek szókészletének felmérése rendkívül elkeserítő képet fest, viszont olyan támpont, ami reményt adhat egy minden eddiginél szisztematikusabb tanagyag-alkotásra.
A tankönyvírás nem a mi területünk. De az iskolában mi magunk is készíthetünk olyan segédanyagokat, amelyek a kisebb szókinccsel rendelkező tanulók számára is érthetőek.
Ezzel fejleszthetjük a szókincsüket, és esélyt adunk nekik a felzárkózásra.
Fogjunk hozzá! Mi már elkezdtük a TÁMOP keretében ...
Turcsik Viktor igazgató,
Herman Ottó Általános Iskola, Budaörs
Problémás gyerek – kudarcos pedagógus
Az iskolában egyre gyakrabban hangzik el a „problémás gyerek” kifejezés. Ez egy pedagógus szleng azokra a tanulókra, akik nem hagyják dolgozni az osztályt.
Nyilvánvaló, hogy az egyre szigorodó fegyelmező intézkedések nem hoznak eredményt. Az is nyilvánvaló, hogy korrepetálásaink is nagyon kevés eredménnyel járnak.
A kudarcos tanulók gyakran nem tartják be az iskolai házirendet, agresszívek társaikkal szemben, és rongálják az iskola berendezését. Az órán ezek a gyerekek csak vonakodva kapcsolódnak be a munkába, sőt nagyon gyakran teljes passzivitásba süllyednek.
A nem problémás tanulók ugyan hagyják dolgozni társaikat, de ez nem jelenti azt, hogy értik is, ami az órán elhangzik. Gyakran látni „elkalandozó”, ablakon kitekintő arcokat. Olyanokat, akik firkálgatnak, vagy halk susmorgással ütik el az időt.
Végre valami megfogható támpont!
Azt gondoltuk, a gyerekek „koncentrációs képességével” van gond, nem elég motiváltak, unatkoznak, kevés az inger az órákon…
Kérdezgettem a gyerekeket a matematika feladatokban lévő túlnyomó többségben hétköznapi szavak jelentéséről, és megdöbbenve tapasztaltam, hogy még a „jó tanulók” is csak sejtik, hogy miről van szó a szövegben.
Vajon mi lehet akkor a „gyengébbekkel”?
Sötétben tapogatózunk, erről se konferenciákon, se továbbképzéseken nem hallottam.
A tankönyvek által elvárt óriási szókincs az első konkrét információ a témában. Nekem reális, hogy ennek jelentős szerepe lehet a tanulási problémákban.
Hogyan tudna egy gyerek figyelmet fenntartani és érdeklődést mutatni egy olyan tanórán, ahol a leírt vagy elhangzott szavak jelentésének jó részét egyáltalán nem érti?
Valamit tenni kellene …
Sajnos, túlságosan kevés időt és energiát fordítunk a szavak megértetésére az órákon, így rákényszerítjük tanulóinkat a biflázásra és a „bűvészkedésre” a jobb tanulmányi eredmény elérése érdekében.
Ha olyan tananyagaink lennének, amelyek kevesebb szóval írnak le történéseket és jelenségeket, és csak fokozatosan nőne az ismeretlen szavak száma, elképesztő eredményeket érnénk el a megértés és az alkalmazás területén. Itt kezdődne a kompetencia alapú oktatás.
Vajon ki írja majd azokat a tankönyveket, amelyekben nem több ezer ismeretlen szó fordul elő? Vajon gondoltak-e a szerzők a felmérésben tapasztalt tényekre valaha is? Vajon évről évre mennyivel növekedhet egy „átlagos” tanuló szókincse?
A tankönyvek szókészletének felmérése rendkívül elkeserítő képet fest, viszont olyan támpont, ami reményt adhat egy minden eddiginél szisztematikusabb tanagyag-alkotásra.
A tankönyvírás nem a mi területünk. De az iskolában mi magunk is készíthetünk olyan segédanyagokat, amelyek a kisebb szókinccsel rendelkező tanulók számára is érthetőek.
Ezzel fejleszthetjük a szókincsüket, és esélyt adunk nekik a felzárkózásra.
Fogjunk hozzá! Mi már elkezdtük a TÁMOP keretében ...
Turcsik Viktor igazgató,
Herman Ottó Általános Iskola, Budaörs
Tankönyvek szókészlete - videóösszefoglalók
A szövegértés igazi fantom. Tudjuk, tapasztaljuk, állandó beszédtéma – mégis megfoghatatlan.
Két rövid videóban foglaltam össze 99 általános iskolai tankönyv által használt szavak elemzéséből kirajzolódó összefüggéseket:
Tankönyvek szókészletét elemző videók
Kornél
Két rövid videóban foglaltam össze 99 általános iskolai tankönyv által használt szavak elemzéséből kirajzolódó összefüggéseket:
Tankönyvek szókészletét elemző videók
Kornél
Várjuk a hozzászólásokat a Szókincsháló szakosztály blogján!
2009. június 19-én a budaörsi Herman Ottó Általános Iskolában alakult meg a Magyar Pedagógiai Társaság Szókincsháló szakosztálya.
A szakosztály honlapján elérhetők a diákok szókincsének fejlesztésére indított projektek. Ebben a blogban a résztvevő tanárok és diákok beszámolhatnak az akcióikról, hozzászólhatnak mások munkájához.
Varga Kornél
A szakosztály honlapján elérhetők a diákok szókincsének fejlesztésére indított projektek. Ebben a blogban a résztvevő tanárok és diákok beszámolhatnak az akcióikról, hozzászólhatnak mások munkájához.
Varga Kornél
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)